Melyik böngésző modern és miért?

A webes szakember egyik leghátborzongatóbb feladata, a cross-browser kompatibilitás megoldása. De mi az a cross-browser, egyátalán mi a browser? A Google által kezdeményezett amerikai felmérésben megkérezték az utca emberét, hogy “WTF is browser?”. Az eredmény meglepő volt (vonatkoztassunk el attól a sztereotípiától, hogy az átlag amerikai buta. Hazánkban még meglepőbb lenne egy ilyen felmérés.), a megkérdezettek 8%-a adott helyes választ, míg a maradék 92% vegyesen, de rosszul válaszolt. Volt aki azt hitte, hogy keresőmotor, de olyan is aki egyenesen a Google-val (mint cég) azonosította.

Miért fontos a böngészőkről beszélni? Nos sokaknak már a Twitter vagy Facebook jelenség sem új – hála a varaljay.com lelkes tanácsadóinak – de állítom, közülük sem tudja mindenki pontosan miért jó, ha kicsit figyelünk erre az – internetes mércével mért – őskori eszközre.

Kezdem az elején. Mint nagyjából minden civil eszköz, az Internet is a háborús fejlesztések gyermeke. Anno a hatvanas években még DARPANET volt, és csak a hidegháborús katonai vezetők használták gyors hátországi kommunikációhoz, felkészülve egy esetleges atomháború idejére.

Szerencsére az atomháború elmaradt, viszont a DARPANET tovább fejlődőtt, immár kikerülve a civil szférába, és átkeresztelték Internet-nek. (Azért nem megyek bele a részletekbe, mert a Wikipediában le van írva, ha valakit érdekel, csak meg kell guglizni.) Viszont a civileknek önmagában az Internet majdhogynem kezelhetetlen volt, tehát kellett egy olyan felület, ahol az adatok akár grafikusan is megjelenhetnek. Először szöveges böngészőket hoztak létre, ezek még nem tudták a képeket kezelni, jóval később a kilencvenes évek elején viszont megjelentek a grafikus böngészők, elsőként a Netscape. Igen, sokak szerint az Internet Explorer az egyetlen és valódi böngésző, de nem.

A Netscape megjelenésére az akkori Microsoft vezér Bill Gates legyintett, mert nem hitte, hogy az Internet sok embert érdekelne (furcsa gondolat ez egy IT szakembertől na mindegy), aztán kb 2 évvel később rájött, hogy nagyon mellé lőtt, és sebtiben összerakatta az Internet Explorer-t, majd minden Windows operációs rendszerhez ajándékba adta, így mint a vírus terjedt el a világban, kiszorítva a piacról az akkori egyetlen böngészőt. A Netscape megszűnése olaj volt a tűzre, mert a webfejlesztők kaptak egy olyan megjelenítő eszközt, ami tele volt hibákkal, és idióta megoldásokat alkalmazott olyan kész megoldásokra, ami már rutinszerű volt a programozók körében. A Netscape fejlesztői ezen felindulva letették a World Wide Web Consortium (W3C) alapjait, majd elkezdtek kidolgozni a Netscape vonalán egy szabványt, mivel tudták, ha megindul a nagy böngésző verseny, akkor előbb utóbb kaotikussá válik a helyzet.

Szóval a szabványok lefektetése után (ez a mai napig bővűl az újításoknak megfelelően) már volt egy kiindulási támpont a böngésző gyártóknak, hogy egységes felület készüljön a honlapok megjelenítéséhez. Ezt nagyjából mindenki betartja, kivéve az Internet Explorer-t, mivel a MS szerint az IE az egyetlen szabványos böngésző. Szerencsére az IE7 és mostmár az IE8 is a lehető legjobban megközelíti a szabványokat.

Ja, miért fontos a szabványosság? Akkor most mesélek arról mi történik, ha egy oldal nem szabványos, illetve nincs rá törekvés, mert sokszor persze ettől függetlenül is tökéletesen megjeleik a honlap a böngészőben, és ha 100%-ig szabványos néha az IE-nek ez sem elég és az oldal szétesik.

Tehát a szabványos honlapnak két nagy előnye van egy elavult honlappal szemben:

1. A honlap közel 100%-os valószínűséggel minden MODERN böngészőben egyformán jelenik meg, azaz cross-browser kompatibilis.
2. A keresőoptimalizálás (SEO) szempontjából elengedhetetlen, ugyanis a Google keresőpókjai a nem megfelelően elkészített oldalakat egyszerűen figyelmen kívül hagyják

A másik fontos kapocs a honlap és a böngésző között, a folyamatosan fejldődő technikai megoldások. Akár az alap (X)HTML leíró nyelvről, akár a Javascriptről vagy a különböző Javascript keretrendszerekről (jQuery, mootools, scriptacoulus) beszélünk, ezen programnyelvek eredményét a böngészőnek kutya kötelessége tökéletesen megjeleníteni, s ha ez nem megy, nem 100%-ig biztos, hogy a fejlesztő a béna. A múlt héten adtunk át egy honlapot és a tulajdonos feltette a kérdést: “Megnéztem egy ezer éves böngészőben (IE6 kb 10 éves böngésző) és szét volt esve ez mindenkinél így lesz?”. A válaszom igen és nem. Aki annyira lusta, hogy egy tíz éves böngészőt használ és elvárja, hogy minden tökéletes legyen, annak így fog kinézni, aki viszont kb 2 klikkel sikeresen frissíti az Explorer-jét annak nem.

Persze feltehető a kérdés: Miért nem megy IE6-on? A válasz pofonegyszerű: mert a fekete fehér tévé sem jeleníti meg a színes filmet.

És itt ragadnám meg az alkalmat, hogy beszéljek a modern böngészőkről. Az Internet Explorer 8 megjelenésével már az Explorert is ide sorolhatjuk, de ez néhány éve még nem így volt. A világon több böngésző van, mint hinnénk, én is meglepődtem amikor kicsit utánanéztem a dolgoknak, sac per kábé 100-as nagyságrend. Viszont ezek közül kb. 5 darab van annyira elterjedve, hogy érdemes beszélni róluk. Ezek mindegyike szabányos böngésző, így honlapunk szinte tökéletes egyezéssel fog megjelenni rajtuk. Népszerűségi lista következik 2010 februári adatok alapján:

1. Firefox (Gecko): 46,5%
2. Internet Explorer 8 (Trident): 14,7%
3. Google Chrome (Webkit): 11,6%
4. Internet Explorer 7 (Trident): 11,0%
5. Internet Explorer 6 (Trident): 9,6%
6. Safari 4 (Webkit): 3,8%
7. Opera 10.5 (Presto): 2.1%

Körülbelül ez a mostani állás világszinten a böngészők használatával kapcsolatban. A szemfülesek észrevették a zárójeles részt, akik még jobban figyeltek még átfedést is felfedezettek, na de mit jelentenek ezek a szavak? A zárójelben a böngészőt – ugyanúgy ahogy az autót – hajtó motort jelöltem. A motor nem más, mint a böngésző programja, ami a webcím beírásától kezdve az utolsó betű kiirásáig (és még azon túl a háttér események kezeléséért) mindenért felel. Ha a motor nem szabványos, az eredmény nem lesz megfelelő. Mostmár kb. 10 év tapasztalattal a hátam mögött egyértelműen a Gecko, Webkit, Presto hármast vallom modern böngésző motornak. Ezekre lehet olyan szintű garanciát vállani, hogy egy fejlesztéssel mindhárom motorral tökéletesen működjön a honlap. Sajnos a Trident még mindig hordoz olyan hiányosságokat, amiket csak plusz erőfeszítésen keresztül lehet megoldani.

Végezetül kitérnék még a biztonságra. Nem vicc, az Internet Explorer 6 azon túl, hogy elavult, még veszélyes is. Olyan biztonsági rések vannak benne, amiket a technika fejlődésével az ügyes hackerek és spyware/malware fejlesztők ki is aknáznak. Ezeken keresztül simán bejöhetnek trojai típusú kémprogramok és vírusok, noha nem a szó rossz értelmébe vett mindent elpusztító fenevadak, inkább a háttérben sunnyogó információbányászok. Szóval ha már az Internet Explorer mellett adod le a voksodat, akkor mindenképpen figyelj arra, hogy a lehető legfrissebb verziójút használd.

• 

• Takács Zsolt

  Eddig 26 cikket írt, amiket ide kattintva olvashatsz el.

   

  Hat éves kora óta üti a billentyűket, és kb 10 éve foglalkozik webes munkákkal. 2006 novembere óta ügyvezeti a céget emellett végzi a grafikai és fejlesztési munkákat. A webfejlesztés mellett a social networking érdekli a legjobban, azon belül a működése és az ebben rejlő lehetőségek.