Kirándulás és kocsmaturizmus, élmények, fotók és videók tömkelege készül. Az már kiderült, hogy az okostelefonos alkalmazásokat honnan szerezheted be, körülbelül milyen hétköznapi problémákra találsz megoldást, most olyan alkalmazásokat mutatok be, amivel nem csak 326 virtuális barátot szerezhetsz a Facebookról, hanem talán néhány valódit is. [...]

Az okostelefon helymeghatározójának segítségével elhelyezhetünk egy virtuális lábnyomot a Google térképen, feltölthetünk mellé szöveget és fényképet, ezt a neves eseményt pedig megoszthatjuk ismerőseinkkel a Facebookon is. És mit köszönhetünk ennek? Lehet, hogy enélkül, a kávézó Prága egy eldugott kis utcájában soha nem kapna nyilvánosságot és nem látna egyetlen turistát sem, másrészt, ha egy ismerősünk épp a közelben jár, akár be is térhet hozzánk egy kávéra, mivel okostelefonja jelzi, hogy épp a 300 méterre lévő kávézóban szürcsöljük a melange-t.

Katt ide a teljes magazin letöltéséhez!

Az #appropó rovat ebben a hónapban a hazai mobil alkalmazásokat járja körbe a teljesség igénye nélkül.

Globális viszonylatban az alkalmazások száma lassan ép ésszel felfoghatatlan méreteket ölt. Ha csak a két riválist – Apple iOS és Google Android – nézzük, és egyelőre nem foglalkozunk a feltörekvő mobilos operációs rendszereken – Samsung Bada, Windows Phone 7 stb. – futó alkalmazásokkal, iPhone-ra több, mint 350.000, iPad-re több, mint 100.000, míg Android-ra „több, mint 250.000 található”. Az Apple alkalmazásokat több, mint tízmilliárdszor töltöttek le, míg Androidost több, mint négymilliószor.

De mi történik eközben kis hazánkban? Van-e magyar alkalmazás, vagy egyelőre a nyelvi akadályok miatt az alkalmazások használata nehézkes?

Katt ide a teljes magazin letöltéséhez!

Az előző számban az alapoknál kezdtem, így most sem szaladok nagyon előre, ezért egy ismerős felhasználási móddal kezdem, ez pedig a fényképezés. Nem kívánom kivesézni az alkalmazást, mert a legtöbb esetben használatuk nagyon egyszerű, inkább azt mutatom be, hogy miben fejlődtek és miben térnek el a hagyományos telefonon megszokott szolgáltatásoktól.

[...]

Napjainkban az okostelefonos fényképezés új generációba lépetta közösségi és a helymegosztási funkciók beépülésével. Ma már nem kell számítógépre másolni semmit, ha meg akarodosztani másokkal, mobilnet segítségével azonnal feltölthetedvalamilyen közösségi portálra. A fényképbe rögzített GPS koordináták segítségével ezeket különféle webes alkalmazásokkal (pl. Foursquare, Gowalla – ezekről később) térképen is megjelenítheted. Emellett az alkalmazások legtöbbje bármilyen fotóeffektel el tudja látni a hagyományos fényképet.

Katt ide a teljes magazin letöltéséhez!

Aztán sokáig nem hallottam a projektről mindketten belefeledkeztünk a munkába, de januárban jött a felkérés, hogy kellene egy minimalista honlap és hogy nézzek rá a magazin tördelésére. Ekkor esett le, hogy elindult valami, ami tartalmilag és formailag is jóval magasabbra tette a lécet, mint azt elsőre várná az ember. A honlap és a magazin képi világának egymáshoz igazítása után meg is jelent az első szám, rengeteg pozitív visszajelzéssel. Rengeted érdekes cikk mellett az #appropó rovatban havonta jelentkezem okostelefonos/táblagépes alkalmazások bemutatásával, tesztelésével, ajánlóval. Ízelítőül álljon itt néhány mondat erejéig a cikk, a teljes rovatot pedig az sm.mag februári számában olvashatod.

Közösségi média magazin esetében adott volt a téma, hogy miről írjak. Facebook, Twitter, Foursquare, mindez egy alkalmazáson belül. Jól hangzik mi? – Na ácsi, gondoljunk a kezdőkre is! – szólt egy hang a fejemben. Igaz is, kezdjük az elején. Egyátalán mi az a mobil alkalmazás és honnan lehet beszerezni? A Mobilforradalom c. tanulmányomban már írtam, hogy az alkalmazás mint olyan, nem újdonság. Ott van az összes jelenleg elérhető mobiltelefonban, legismertebb nevén JAVA alkalmazásként. Játékok, teendők, de akár az alap funkciói a telefonnak – óra, naptár stb – mind-mind alkalmazás. Ok, de mi különbözteti meg a modern alkalmazásokat a régibbi telefonok alkalmazásaitól?

Először is az, hogy a mobil ipar fordult egy nagyot, és az Apple újragondolta a készüléket. Egy merész húzással saját mobil platformjára elkészítette a saját számítógépes operációs rendszerét. Zseniális ötlet, ha azt nézzük, hogy egy bejáratott brandet, mint az Apple OS “lebutított” egy mobil szintjére és elnevezte iOS-nek, emellett képessé tette olyan alkalmazások futtatását, amit a számítógépes környezeten, egy szakavatott kéz játszi könnyedséggel lefejleszt. Olyan ez, mintha a BMW kiadna egy készletet gyári alkatrészekből, amit ha összerak a „maszek” autószerelő egy teljesen egyedi autó készíthet a lehetőségek végtelen variációjával, ami ízig vérig BMW marad. Az Apple ezt megfejelte egy AppStore nevű internetes webáruházzal, amin a fejlesztők értékesíthetik, a felhasználók pedig megvehetik és azonnal a készülékre tölthetik az alkalmazások, ezzel totálisan egyedire szabva a készüléket. Nincs a világon két tökéletesen egyforma beállítású, kezelőfelületű okostelefon, vagy legalábbis minimális rá az esély. Ja, azt nem mondtam, hogy a telefonra bármilyen alkalmazás megírható, legyen az akár egy vérnyomásmérő szoftver egyedi perifériával, vagy egy zeneszerkesztő program. Az Apple után kisvártatva észbe kaptak a többi gyárnál is, hogy a hagyományos mobiltelefonok kora lejárt… Folytatás a magazinban!

Katt ide a teljes magazin letöltéséhez!

A honlappal megoldást kaptak a védjegy népszerűsítésére, a  tojástermelők jelentkezésének megkönnyítésére és a vásárlók hasznos informálására.

Nem túlságosan nehéz kitalálni, főleg manapság a mobil eszközök korában, hogy az “m” a mobil eszközre szabott linket jelöli, de miért is van ez így?

Ahhoz, hogy egy honlap a mobil eszközre szabottan jelenhessen meg, nem elég egyszerűen áttervezni. A mobil eszközre szabott honlap is egy önálló honlap, így ugyanúgy tárhely kell neki, mint a hagyományos honlapnak. Nem kell megijedni, nem követelmény egy új domain és a hozzá tartozó tárhely újbóli megvétele. Nem kötelező, de például a .mobi domaineket kifejezetten erre találták ki, így egy mobilra szabott honlap tárolható egy külön .mobi domain alatt is. De maradjunk az egyszerűbb megoldásnál. Adott egy domain, pl. http://domain.hu. A rendszergazda beállítja és feltölti alá a honlapot, ami a böngészőben meg is jelenik. Az mobil eszközre szabott honlapok esetében viszont, annyi történik, hogy megkülönbözteti – egy trükkös módszerrel – a tárhelyet, és itt tárolja az átszabott honlapot. Ebben csak annyi a trükk, hogy az átszabott honlapot is feltölti egy erre kijelölt mappába, ami jelen esetünkben a http://domain.hu/m. Innentől látható a mobil honlap is. A legtöbbször viszont a könnyebb olvashatóságért a http://m.domain.hu al-domaint állítják be, és az ide érkező látogatót átirányítják a fenti könyvtárra. Ezzel a módszerrel a mobil eszközön begépelt link-re az átszabott honlap fog megjelenni. Hátránya, hogy ugyanezen címet hagyományos böngészőbe begépelve is megjelenik az átszabott honlap, ami viszont nem feltétlenül szükséges.

Mivel lehet ezt kiküszöbölni?

Az Internet böngészésre alkalmas eszközök rendelkeznek egy úgynevezett USER-AGENT azonosítóval, azaz hogy ki ő, mi ő valójában. Ez az azonosító tartalmazza az eszköz típusát, az operációs rendszert és a használt böngészőt is. Ezzel a módszerrel megakadályozható, hogy a számítógépről érkező látogatóknak megjelenjen a mobil eszközre szabott honlap.

Egy hagyományos Windows-os Internet Explorer ezzel azonosítja magát:

Mozilla/5.0 (compatible; MSIE 8.0; Windows NT 5.2; Trident/4.0; Media Center PC 4.0; SLCC1; .NET CLR 3.0.04320)

Az Apple iPhone például ezzel azonosítja magát:

Mozilla/5.0 (U; Mobile; iPhone; PPC; en; 240×320) AppleWebKit/525.18.1 (KHTML, like Gecko) WM5 Iris/1.1.1 Version/3.1.1 Mobile/5A345 Safari/525.20

A Google Android pedig ezzel:

Mozilla/5.0 (Linux; U; Android 2.1-update1; da-dk; Nexus One Build/EPE54B) AppleWebKit/530.17 (KHTML, like Gecko) Version/4.0 Mobile Safari/530.17

Ezen információkat szerint pedig az is beállítható, hogy mely készülékeken, milyen mobil eszközre szabott honlap jelenjen meg. Jól jöhet például, ha egy-egy marketing kampányt külön iPhone és külön Android telefont használókra szeretnénk célozni.

A jövőben tehát érdemes felkészülni az ilyen átalakításokra is, mert az Internet használat egyre inkább átkerül a mobil eszközökre.

- Na mi volt? – kérdezte Zsófi.
– Áh, zsákutca. Szerintem nem lesz ebből semmi. Ha programot akarunk íratni az iPadra az kicsit többe kerül, mint a büdzsénk.
– Mi lenne ha kicsit alkalmazkodnánk az eszközhöz és csak megjelenítésre használnánk? Az iPad önmagában elég innovatív eszköz prezentációhoz. – szólt kisvártatva Robi, a webfejlesztő aki eddig csendben hallgatta az eseményeket.
– Mégis hogy gondolod?
– Szerintem csináljunk egy “honlapot” ami a prezentáció lesz, az iPad-ot pedig ráküldjük egy projektorra. Így az iPad-al sétálgatva vezérelhetnénk a prezentációt, mintha egy modern távirányító lenne.
– Ez végül is nem hülyeség. Így egy honlap költségeiből meglenne a prezi, de mégis iPad-ot használnák hozzá. Zseni vagy Robi! – tért vissza az életkedve Bencének és újra a mobiljáért nyúlt.

Robi ötlete miszerint egy mobil eszközön honlap is megjeleníthető, teljesen rendben van. Az okostelefonok és táblagépek hasonló böngészőket futtatnak, mint az asztali számítógépek, bár némileg lebutítva az eszköz teljesítményéhez igazítva. Ezek a böngészők képesek megjeleníteni az asztali környezetre tervezett honlapokat, de igazán élmény csak akkor lesz ezeknek a böngészése, ha az eszközre vannak szabva. A mobil eszközök megjelenésével elterjedt egy új fogalom is a honlapra, mégpedig az hogy webapp -  web application – vagyis webes alkalmazás. De mi a különbség a honlap, a webes alkalmazás és a natív alkalmazás közt?

Webes alkalmazás (WebApp)

A webes alkalmazás  nem új keletű dolog, de mindenképpen különbséget kell tenni két dolog között. Hogy megint a csonthéjas példával éljek: nem minden honlap webes alkalmazás, de minden webes alkalmazás honlap. Miért tettem különbséget? Az emberek fejében manapság összemosódtak a fogalmak és ha megért valamit akkor azt hajlamos mindenre ráhúzni. Ezért alakulnak ki a brand körüli elnevezések is így minden LEGO egyben építőkocka is. Használjuk ezt akár annak szinonimájaként is, ha valami összerakható termékről (mondjuk IKEA szekrényről) beszélünk. Egy honlap esetén a laikus látogató csak annyit fog fel, hogy megjelenik egy kép a böngészőben amin van némi interakció. Kattinthat, oldalt vált stb., de az fel se tűnik neki, hogy az események mögött mi zajlik. Kész ez egy honlap – gondolhatja magában.

Hol húzom meg a határt? Személy szerint ott ahol egy honlap mindenféle cél nélkül van jelen a világhálón. Olyan honlap aminek nincs eszközhasználati szempontból értelme. Amin csak néhány érdekes vagy érdektelen információ jelenik meg, de effektív a látogatónak se felhasználói élményben (user experience), se használható funkciókban nincs része.

Nézzünk néhány példát:

A fentiekből látszik, amint a honlap alkalmazható valamire, megkönnyíti a munkát vagy többed magunkkal is képesek vagyunk akár ezer kilométer távolságból is közösen dolgozni, onnantól webes alkalmazásról beszélünk. Ezen webes alkalmazások elkészítési költsége viszont a többszöröse lehet egy hagyományos értelembe vett honlapnak, mivel ez egy egyedi fejlesztés. Hosszas tervezés, kivitelezés és tesztelés előzi meg mielőtt termék lesz belőle. Előnye egy hagyományos vagy sales honlaphoz képest, hogy passzív jövedelmet tud termelni, azaz az alkalmazást használó felhasználók előfizetési díjat fizetnek érte.

Hogy jön ez a mobil eszközökhöz? A válasz pofonegyszerű. A mobil eszköz nem más, mint egy marokszámítógép, ami képes megjeleníteni a honlapokat, webes alkalmazásokat. Innentől ami változik az a GUI azaz a grafikus felhasználói felület. Ez sem új dolog, napi szinten találkozunk vele pl. ha egy honlap menüjét, navigációját használjuk. Előnye egy régi mobiltelefonnal ellentétben, hogy bármilyen kezelőfelület rászabható a kijelzőre így megannyi színes, változatos megoldással kápráztathatod el a felhasználót.

Honnan tudhatod, hogy natív app vagy webapp? Most érkeztünk el a kulcskérdéshez. A natív alkalmazás – ahogy azt előzőleg már írtam – csak és kizárólag az adott készülékre telepíthető, legoptimálisabban kihasználva az eszköz adottságait, de másik mobil eszközön lehetetlen működésre bírni. Sok natív alkalmazás egyébként kimerül egy kamera vagy érintőképernyő használatban. Hátránya, hogy minden operációs rendszerhez külön alkalmazást kell írni.

Ezzel szemben a webes alkalmazás hasonlóan készül mint egy weboldal. Előnye, hogy minden készüléken használható és tapasztalt mobilwebes szakemberek is képesek alkalmazást írni. Hátránya, hogy folyamatos internetes kapcsolat szükséges hozzá, mivel az alkalmazást nem a készülék, hanem egy internetes szerver működteti. Emellett bonyolultabb optimalizálni, mivel a webes alkalmazás függ a mobil eszköz böngészőjétől, hasonlóan az asztali verzióhoz. Nézzük egyes készülékeken milyen böngészőre kell optimalizálni.

Innentől a webes alkalmazás mondhatni úgy működik, mint asztali környezetben kivéve a kezelő felület (a felhasználói élmény) eszközre való átszabását. Még egy fontos dolog ezzel kapcsolatban. Léteznek olyan Javascript-es megoldások, amellyel elérhetőek a natív környezet egyes elemei, például a készülék tulajdonságai (GPS, mozgásérzékelő, érintőképernyő). Ezek használatával tovább fokozható az élmény.

Összegzés:

Egy fontos dolgot szeretnék még ezzel kapcsolatban megemlíteni. Ez az írás nem a tapasztalt fejlesztőknek készült. Nem is azért, mert az ügyféltől várnám, hogy programozzon. Kizárólag azért írtam egy összegzést, mert a napokban az egyik partnerem felhívott ezzel a problémával és fél órás beszélgetés után nagyjából sikerült megválaszolnom a kérdéseit. Ez inspirált, mert nem szeretném, hogy az új platform ismeretlensége és egy rossz választás miatt fölösleges kiadásokba verné magát a vállalkozó. Készült mindez azért, hogy körültekintőbben járhasson el egy árajánlat kérésnél, vagy egy megbeszélésen ne érezze magát kényelmetlenül, ha egy új és számára ismeretlen kifejezést hall. Próbáltam mindezt úgy leírni, hogy a laikusoknak is érthető legyen, ha néhol nem sikerült, kérlek tedd fel kérdésed a kommentek közt.

Most már Bence is el tudja dönteni, melyik megoldás vezetheti sikerre sikerre a prezentációját és a legközelebbi brainstorm-on már koncentrálhatnak a kreatív részre is:)

Ha pedig benned is megérett a döntés, hogy a mobilweb felé fordulj, nézd meg webes alkalmazások elkészítéséhez ajánlott Bonsai csomagunkat. A Bonsai csomagot úgy terveztük, hogy az okostelefon kijelzőjére szabott honlaptól kezdve az egyedi webes alkalmazásig bármi elkészíthető legyen a segítségével. Ha kérdésed van ezzel kapcsolatban, keress minket az bonsai[kukac]glaskugel.hu e-mail címen!

- Jó hírem van srácok, nem veszett fejsze nyele az ügy. De van néhány bökkenő. Amit akarunk azt állítólag nem lehet megvalósítani iPad-on mert nem képes lejátszani a Flasht. Javasolták az Android-os tábla PC-ket.
– Oké de miért nem lehet csináltatni valami programot iPad-ra? – kérdezte Zsófi a grafikusok vezetője.
– Az elég drága mulatság, de várjatok, telefonos segítséget kérek! – azzal megint a mobiljáért nyúlt és tárcsázta a korábban hívott számot.

A vállalkozás brainstorming-ja jól alakul, viszont felmerült még egy kérdés. Natív alkalmazás legyen-é vagy webapp, azaz webes alkalmazás? Egyáltalán mi a különbség a kettő között? Mik az előnyei illetve hátrányai? Nézzük az elsőt:

Natív alkalmazások

Nem kell megijedni semmi más nem történt, csak feltalálták a spanyolviaszt. A natív szó a természetes közegre utal, azaz a natív alkalmazás az eszköz “anyanyelvén” íródott. A natív alkalmazás semmi más, mint az adott operációs rendszeren futó program. Technikailag ugyan az,  mint az asztali PC-k esetében használatos böngészők, a Skype vagy bármelyik Windows-os, Linuxos vagy Mac program. Az okostelefonok, tábla PC-k egyik fő tulajdonsága, hogy a számítógépekhez hasonló operációs rendszert futtat, így hasonló módon bővíthető különböző alkalmazásokkal. Ezen alkalmazások pedig kihasználhatják az okostelefon illetve tábla PC adottságait, mint az érintőképernyő, a GPS vevő, a mozgásérzékelő vagy a saját adatbázis. Egy dolog viszont nem működik. Az adott eszközre írt alkalmazás nem működik az idegen eszközön, azaz egy iPad alkalmazás soha nem fog elindulni egy Androidos telefonon, úgy ahogy egy Mac OSX program sem fut Linux vagy Windows környezetben.

Nézzük a teljesség igénye nélkül a legismertebb natív operációs rendszereket és gyártóikat.

A legfontosabbakat felsoroltam, közben eszembe jutott még egy buktató amire figyelni kell. Ez pedig a verziókövetés. Mivel ez a terület még kiforratlan, a Windows most szállt be igazán a buliba és a Nokia épp csak hogy felébredt Csipkerózsika álmából, a Google máris a 3.0-ás Android-ot tette a futószalagra. Miért érdekes ez? Nem mindegy milyen készülékre készül az alkalmazás (felbontás, hardver teljesítmény), ráadásul milyen verziójú operációs rendszert használ az adott készülék. “Régebbi” – furcsa ezt így kijelenteni egy-két éves készülékről, de ez van – okostelefonoknál előfordulhat, hogy egy friss verziójú operációs rendszerre írt alkalmazás nem is fog futni. Ennek az az oka, hogy az okostelefon képtelen futtatni a gyenge hardvere miatt az újabb operációs rendszert (ugyanez történt a régi asztali PC-vel és az új Windows-al).

Előnyök:

1. Natív. A legtöbb esetben elég a kiválasztott hardverre optimalizálni, ezért az eszköz teljesítményét tökéletesen ki lehet aknázni.
2. Gyors. Mivel az alkalmazásnak csak a saját erőforrásaival kell törődni, ezért sok esetben gyorsabb mint egy web alkalmazás ami egy böngészőben futva jelenik meg (erről később).
3. Offline. Az okostelefon saját adatbázisát használatával nem kell internetes kapcsolat sem, így a letöltési idő sem lassítja az alkalmazás futását. Jól megírt alkalmazásnál, az online adatbázis használata is kikerülhető időszakos szinkronizációval, ilyenkor az alkalmazás letölti az adatokat a telefon memóriájába és a továbbiakban onnan használja.
4. Késztermék. Ha nem szükséges saját fejlesztésben gondolkodni, hanem elég egy késztermék, lehetőség nyílik az App Store, Android Market és a natív alkalmazás boltok használatára. Elég csak letölteni, és már használható is a célnak megfelelően.

Hátrányok:

1. Nem átjárható. Sajnos a natív alkalmazások egy nagy hátránya, hogy csak az adott eszközön működik, így az iPhone alkalmazás nem működik Androidos készüléken és vice versa. Ez minden készülék esetében így van, kivételt képeznek az Apple saját készülékei iPhone -> iPad, illetve az Android-ot használó gyártók készülékei Samsung -> HTC működik, mivel mindkettőn Android fut.
2. Drága. Ha széles a célcsoport és olyan döntés születik, hogy egyszerre 3 különböző telefon operációs rendszerén kell működnie az alkalmazásnak (pl. iOS, Windows Phone 7, Android) akkor bizony háromszor kell az alkalmazást lefejleszteni. Ez háromszor akkora költséget jelent, mint egy webapp esetében (erről is később), és különböző – a fenti táblázatban felsorolt – programnyelvekhez értő szakemberek kellenek.

Összegzés

Lényegében az okostelefonokra illetve tábla PC-kre való fejlesztés egyik esetben sem olcsó. Teljesen új trendről beszélünk, és jelenleg hiába próbálunk szabványokat használni, hiába egyszerűsödnek a fejlesztői környezetek, káosz van. Káosz van a mobilgyártók miatt, káosz van az operációs rendszerek miatt és káosz van a felhasználók miatt is, mert ők döntenek mit használnak szívesen. Ezek között kell megtalálnod a helyes megoldást.

Nem könnyű, bár szerintem egyelőre még, ha drágább is mint a többi, iPhone/iPad/iPod készülékekre éri meg a legjobban a fejlesztés. Miért? Mert az Apple tartja magát a saját szabványához és nem a mennyiség, inkább a minőség elvét követi. Tisztában van vele ha elkezdene összevissza százféle (olcsóbb) terméket gyártani, akkor rövid távon rengeteg új vevője lenne, de hosszú távon a saját dugájába dőlne az alkalmazás fejlesztés. Így viszont hosszú távon folyamatos a növekedése és az alkalmazás fejlesztés is letisztult (100% hogy működik). És ne felejtsük el, egyelőre a hype is az Apple-t erősíti, valamint hamarosan Magyarországon mindhárom mobil szolgáltatónál elérhető lesz.

Második helyre tenném az Android alkalmazásokat, mert bár széles a termékpaletta készülékek terén, a közös platform miatt nagy rá az esély (bár nem 100%), hogy több más gyártó által készített okostelefonon is működni fog.

Harmadik helyen mindenképp a Nokia Symbian-ja áll. Vitathatatlan a piaci fölényük, viszont nagyon oda kell figyelni a célcsoportra. Azért mert Nokiás még nem biztos, hogy célcsoport. Meg kell határozni a típusokat (pl. C, E, N széria) és csak azután nekiállni a fejlesztésnek. Egy Nokia 3110-en ne várd olyan alkalmazás működését, ami a GPS koordinátákat próbálja lekérdezni.

Végül de nem utolsó sorban az friss és ropogós rendszereket emelném ki, mint a Windows 7 vagy a Bada. Ezeknek még kell egy kis idő, de 1-2 éven belül érdemes lesz rájuk odafigyelni.

A következő részben a webapp-okat vagyis a webes alkalmazásokat mutatom be. Vajon ez lesz a megoldás Bence problémájára, vagy  kompromisszumot kell kötnie?

Olyan sűrű csend volt a tárgyalóban, hogy neki lehetett volna támasztani a biciklit. Szinte hallani lehetett a fogaskerekek zaját, igazi brainstorming volt ez. Patakokban folyt a véres veríték, hogy kitalálják az új és mindent eldöntő kreatívot ahhoz a prezentációhoz, amivel meggyőzik a befektetőt. Egy gond volt csak, hogy mindez eredménytelenül zajlott.

- Oké! Tartsunk szünetet. – szólt Bence a projekt menedzser megtörve a csendet és a mobiljáért nyúlt – Felhívok valakit, addig igyatok egy kávét.

Nyomogatta a gombokat, megtalálva a nevet és már csörgött is a túloldal.

- Szia Zsolt! Volna egy kis problémám. Okostelefonos alkalmazást szeretnénk csinálni, de elakadtunk. – ecsetelte már-már beletörődötten, hogy ez úgysem fog összejönni.
– Remek! Mire szeretnétek használni?
– Igazából még nem tudjuk. Csak legyen benne videó.
– Na jó akkor szűkítsük egy picit. Milyen eszközt szeretnétek használni az alkalmazáshoz?
– Arra gondoltunk, hogy iPad-on lehetne valamit csinálni, de még csak a kreatív részénél tartunk, viszont pontosan nem tudjuk mik az eszköz lehetőségei.
– Aha. Akkor gondolom egy natív alkalmazásról lenne szó, de ahhoz komoly tervezésre és piackutatásra lesz szükség, ha ezt termékként szeretnétek eladni, mert rengeteg az alkalmazás az App Store-ban.
– Ja nem! Ez saját felhasználásra lenne, egy prezihez, amibe Flash videókat is szeretnénk beágyazni.
– Na így már egészen más a gyerek fekvése, viszont a Flash videókkal bajban lesztek, mert az iPad nem játsza le a Flash-t.
– Értem. Akkor mi a megoldás? Valahogy HTML5-el nem lehet megoldani?
– Ne haragudj, de ennyiből nem tudom megmondani, mivel még a pontos igényeket sem ismerem. De talán a webes alkalmazás megoldás lehet. Próbáljatok esetleg Android-os táblagépet a prezentációhoz, azon működik a Flash.
– Rendben futunk vele még egy kört. – ezzel elköszönt és újonnan szerzett információit beütötte a Google-ba.

Fentiekből látható, hogy többek között az új platformok – okostelefonok, táblagépek – korát kezdjük élni és első fecskeként megjelentek az ezeket kiaknázó igények, ötletek. A hagyományos honlapkészítés épphogy lecsengett. A vállalkozók, cégek már kezdik érteni az online jelenlét fontosságát, erre durr megyünk a mobilweb felé megállíthatatlanul. Újabb platformok, újabb kérdések, válasz pedig nincs. A kockák értik, a vállalkozóknak pedig annyi ragadt meg a webes szakzsargonból, hogy HTML, WordPress meg SEMO:D. De semmi pánik, most kicsit rendet rakok. Igyekszem érthetően írni.

Platformok

Először is: nem minden csonthéjas dió, de minden dió csonthéjas. Mit akarok ezzel? Attól, hogy egy termék érintőképernyős, még nem biztos, hogy iPad/iPhone, DE minden iPad/iPhone érintőképernyős. Tény, hogy hatalmas a felhajtás (hype) körülöttük, de nézzünk körbe. Keressünk jobb, akár olcsóbb megoldást a célra, ami nem biztos, hogy emiatt rosszabb (sőt). Vegyük sorra a legismertebb gyártókat és operációs rendszereit.

Apple: iPhone, iPod, iPad

Operációs rendszer: iOS
Natív programnyelv: Objective C
Árkategória: 120.000 – 250.000

Az Apple megoldásai mindig parázs vitát kevertek a felhasználók körében. Azt tudni kell, hogy a profi marketing mögött profi fejlesztő gárda áll. Nem feltétlenül mindig a legújabb megoldást adják el (bár ezzel reklámozzák magukat), ettől függetlenül a tömeges piacnak tökéletes. Erről árulkodnak a válság időszakában is profit termelésről szóló statisztikai adatok. Külalakjában, prémium anyagaiban, egyszerű kezelésében vagy akár a – szigorú körülmények közt zajló – alkalmazás fejlesztésében is piacvezető. Alkalmazásai az – ingyenestől egészen a 1000$-os kategóriáig – elérhető az Apple által üzemeltetett iTunes App Store-ban, ahova bárki felteheti, és jutalék ellenében eladhatja a saját natív alkalmazását. Persze ezek csak akkor kerülnek ki, ha átestek egy szigorú minőség ellenőrzési folyamaton.

Előnyök:

1. Fókusz. Személy szerint nekem tetszik, hogy egy típusú eszközre, külalakra és programnyelvre fókuszálnak. Így mindig ugyanazt kapjuk, nem csalódhatunk. Kicsit hasonlít a franchise boltokra, ahova ha bemegyünk, mindig tudjuk, hogy milyen íze, színe, illata lesz a terméknek. Elég ha csak az alkalmazások ikonjára nézünk és egyből sejthető, hogy az egy iPhone alkalmazás.
2. Hype. Hála az iszonyat erős marketing gépezetnek és az egyszerű elnevezéseknek, hatalmas a felhajtás az  Apple eszközei körül. Annyira, hogy sikerült a termékekből olyan brand-et létrehozni, amivel minden más okostelefont azonosítanak. Ilyen brand-ek még a Jeep -> terepjárók, LEGO -> építőkockás játékok, Stihl -> láncfűrészek. Emiatt az erre készült alkalmazások is nagyobb közönséget hódíthatnak meg.

Hátrányok

1. Zárt rendszer, szigorú minőségbiztosítási feltételek. Ez egyben előny is, viszont ha valaki pénzkereseti lehetőségként szeretné igénybe venni az App Store-t (és itt most nem Kocka Pistikére gondolok, hanem akár egy vállalkozásra, vagy cégre), akkor készüljön fel arra, hogy elutasíthatják az alkalmazását.
2. Relatív drága a fejlesztés, mivel az iPhone/iPad alkalmazásokat csak és kizárólag OS X-et futtató Mac gépeken lehet készíteni. (Nem érdekelnek az olyan kommentek, hogy de van PC-re OSX86 Hackintosh). Emiatt ha megrendelésre készül az alkalmazás, az előbb említett fejlesztői környezet beszerzése miatt, a fejlesztési költségek is magasabb árkategóriába kerülnek.

Google és a többiek: Google Tablet, Nexus One, HP Slate, Asus Eee Tablet

Operációs rendszer: Android, ChromeOS
Natív programnyelv: JAVA
Árkategória: 50.000 – 200.000

Itt megtört a jég. A Google  gondolt egyet és szembe ment mindennel és mindenkivel, amikor a zárt rendszerekkel működő eszközök piacára berobbant a nyílt forráskóddal. Ennek következménye lett az, hogy rengeteg gyártó cuppant rá az Androidra, hogy az hajtsa a legújabb okostelefonjaikat vagy éppen tábla PC-jüket. Ilyen például a HTC, a Samsung vagy Dell, de sorolhatnám még. Szintén rendelkeznek egy alkalmazás piaccal, az ő esetükben ennek Android Market a neve. Itt is rengeteg fizetős és ingyenes alkalmazást találunk és adhatunk el, viszont szigorú fejlesztési feltételek nélkül. Ennek előnye, hogy azonnal bekerül az alkalmazás a Market-ba. Hátránya, hogy több a hibás, rosszabb esetben rosszindulatú fejlesztés.

Előnyök:

1. Sokszínű. Nem konkrétan a színére gondolok, hanem a termékpalettára. Ha valaki elkezd Androidos eszköz után kutatni, előbb-utóbb annyi megoldást talál, hogy a végén az lesz a baj, hogy nem tud választani. Az Apple-vel ellentétben, hisz amíg ők évente 1 darab verzióval jönnek ki termékenként, addig a konkurencia rengetegféle megoldással árasztja el a piacot, ráadásul prémium és alsó- középkategóriás termékekből egyaránt.
2. Közös platform. Mi az Android hatalmas lépéselőnye? Míg az Apple iOS rendszere kizárólag a saját termékein működik, addig az Android szinte minden eszközön fut. Nem vicc, volt aki meghackelte az iPhone-t és rátette az Androidot. Csúnya nagy pofon az Apple-nek. Ebből következik, hogy hiába olcsó kategóriás egy telefon, lehet az műanyag újrahasznosított hulladékból, vagy rondácska kijelzővel, az Android rendszerre írt alkalmazás nagyon valószínű, hogy működni fog rajta.
3. Nyílt forráskód. Valamivel egyszerűbb, és talán olcsóbb is rá fejlesztőket találni, mert a már amúgy is elterjedt JAVA nyelv Android-os változatával lehetőség nyílik natív alkalmazást fejleszteni. Nem szükséges hozzá Mac, sőt! Mac, Windows, és Linux (akár Ubuntu) operációs rendszeren is fejleszthető rá alkalmazás.
4. Folyamatos  támogatottság. Szinte hetente érkezik valamilyen fejlesztés az SDK-hoz (ez az Android Szoftver Fejlesztői Készlete).

Hátrányok:

1. Nyílt forráskód. Mivel könnyen elérhető, és bárki kipróbálhatja magát a fejlesztésben, gyakrabban találkozhatunk Pistikékkel. Ez azt jelenti, hogy tapasztalatlanabb, olcsóbb fejlesztőkbe is belebotolhat a megrendelő, ezzel pedig sokszor öngólt rúgva magának a végeredmény csak pénzkidobás lesz.

Nokia: MeeGo Tablet, C, E és N szériás okostelefonok

Operációs rendszer: Symbian^3, MeeGo OS
Natív programnyelv: Symbian, C++
Árkategória: 70.000 – 200.000

A Nokia nagy vesztese az okostelefon és tábla PC csatának és egyben nagy nyertese is lehet. Óriási piaci részesdése van és a Nokia, mint brand sem kérdéses. Sajnos az érintőképernyős technológia és az operációs rendszerek harcában egyelőre alulmaradni látszik, viszont küszöbön az új operációs rendszerük, és karácsonyra várható a MeeGoo Tablet. Eredmény? Ha a Nokia újra feltámad, az Apple és a Google felkötheti a gatyát, mert a Nokia egyet jelent az embereknek a mobiltelefonnal. Ha pedig betalálnak, nincs az az isten aki megállítja a Nokia is kivegye az őt megillető részét az okostelefon és tablet PC piacból. Szintén rendelkezik egy alkalmazás piaccal amint – nem tudom miért – OVI Store-nak neveznek.

Előnyök:

1. Brand. Nagyon erős a brand. Szerintem nincs olyan ember aki ne ismerné a Nokiát. Mind Symbian, mind MeeGo OS-re fejlesztesz, hatalmas embertömegre számíthatsz.
2. Nyílt forráskód. A MeeGo-t Linux alapokra helyezték és C++ nyelven fejleszthetők rá az alkalmazások. Ez jó hír, mert C++ programozóból elég sok van és rossz, mert az operációs rendszer mondhatni zsír új. Ebből kifolyólag ha biztosra akarsz menni, akkor Symbianra kell még fejleszteni, ami viszont mondhatni elavult az iOS és az Androidhoz képest.

Hátrányok:

1. Termékpaletta. Nagyon nem mértem fel a piacot, de szerintem a Nokia rendelkezik az egyik legszélesebb termékpalettával ami jó, mert sok embernek van Nokiája és rossz mert a sokféleség miatt nehezebb fókuszálni, tesztelni.
2. Lemaradás. Sajnos a Nokia egy picit lemaradt, kicsit sokat ücsörgött a babérjain. Még kell nekik egy két év mire használható lesz a MeeGo és érdemes lesz rá fejleszteni.
   

Összegzés:

Mielőtt nekiállsz egy saját alkalmazás fejlesztésének – akár mint megrendelő – mindenképpen járd körbe az új eszközöket. Mire érdemes fejleszteni, ki a célcsoport (nyilván egy iPhone használónak Android alkalmazást fejleszteni öngyilkosság). Vedd sorra, hogy az alkalmazásodnak mekkora felületre van szüksége, mire akarod használni. Ne a végén derüljünk ki, hogy az alkalmazást elég lett volna okostelefonra készíteni, mert ezzel első körben felhasználókat veszítesz, második körben további kiadásod lesz, ha külön alkalmazást kell fejleszteni a kisebb kijelzőre. A grafikai kezelő felület tervezést nagyon valószínű nem fogod megúszni. Ha nem tudod hol kezd, vedd igénybe szakértő segítségét.

A következő részben a natív alkalmazás és webapp, azaz webes alkalmazás közti különbséget járom körbe, szem előtt tartva a fentebb említett eszközöket, operációs rendszereket és programnyelveket. Ha további kérdésed van, a hozzászólások részben válaszolok rá.